Ebben az időben a költőnek minden reménye megvolt rá, hogy boldogságra találjon: kilenc hónapon át udvarolt Lillának, aki kedvezően fogadta közeledését, kölcsönös szerelem szövődött közöttük. A vers ihletője Lilla (Vajda Julianna) és a boldog szerelem időszakában keletkezett. Műfaja: anakreóni dal (Anakraónt, görög költőt utánozza). A szituáció: egy egyszerű hétköznapi helyzet, amikor a költő boldogan tölti együtt az idejét a szerelmével.
Most jázminos lugasban, E nyári hűvös estvén, Lillámmal űlök együtt: Lillám velem danolgat És csókolódva tréfál, Míg barna szép hajával Zefir susogva játszik. Itt egy üveg borocskát A zőld gyepágyra tettem És gyenge rózsaszállal Száját be is csináltam, Amott. Boldogság vagy Szegény Zsuzsi a táborozáskor című verséhez elemzést, forrást? A könyvben nincs benne,neten pedig nem találtam csak a verseket magukat.
Borbély és seborvos volt, nagy vagyonra tett szert, de korán maghalt és az özvegynek fiával együtt el kellett hagynia az otthonukat. A vers csak születik, mint ahogy születik a szél. Szellő a vers, s én azt hiszem, a Végtelen küldi vele nekünk Világ. A sok rím miatt a mű egészen dallamos, a sorvégi rímek szinte csilingelnek.
Ebben is ellentétre bukkanunk, hiszen a vers melankolikus hangulatához csengő rím párosul, ami éppen, hogy a boldogság kifejezésére alkalmas. Ez a szokás Petrarcánál jelent meg először, aki egy ismeretlen nőt nevezett verseiben Laurának. Ez az oldal azért jött létre , hogy bemutassam az általam ismert , vagy alig ismert Magyar Írók, Költők és Festők életét és munkásságukat. Persze a teljesség igénye nélkül , csak a legismertebbeket kiragadva a sokaságból.
Remélvén , ezáltal sok örömet okozva másoknak is akik érdeklődnek a művészetek iránt , gyönyörködve az itt feltöltött csodálatos. Kijelöli maga számára a művészi példaképeket, akiknek az útját követni akarja. Személyes hangú költeményben idézi meg a XIV. Háfizt, „kelet édes énekessét” (A Hafíz sírhalma).
Kijelöli költészetének új irányát, melynek hátterében metafizikai megalapozottságú életprogram és szemléletmód áll. A vers szimmetrikus, mind formailag, mind tartalmilag. Itt Lillát egy tulipánhoz hasonlítja. Mindhárom költemény rokokó stílusban íródott.
Távollétében azonban Júliát Lévai Istvánhoz, egy jómódú dunaalmási kereskedőhöz adja apja. A mohamedán vallás negatívumainak bemutatásával mindenféle vallást és egyházat kigúnyol (“s e hiú szó: Szentség, Nem volt a legszörnyűbb gonoszokra mentség”,”Az észt és a virtust hagyod csak kardéba”), mellyel jelzi, hogy a túlvilágközpontú világkép az evilági boldogság útjában áll (rokokó életfelfogása). Nyílj ki, nyájason mosolygó Rózsabimbó, nyílj ki már, Nyílj ki: a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár. A vers egésze egy allegória, melyen belül egy másik, a kert allegória található.
A költemény műfaja elégia, és a megszemélyesített Reményhez szól. A Remény-allegória keretként fogja közre a kert-allegóriát. Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.
Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság , bizonyára nem találnánk két embert, akik ugyanazt válaszolnák, sokan pedig egyáltalán nem is tudnának felelni. Berzsenyi költészetének időfelfogása(i). Poétikai fókusz: A komédia konvencióiról és hatásmechanizmusáról tanultak bővítő feleleveníté-se. Ebben a korban a házasságot a szülők szervezték, főleg vagyoni alapon. Egy szegény, jövedelem nélküli költőhöz nem adták hozzá a lányukat, hiszen a nők ekkor nem dolgoztak, így a férfinak kellett őt és a gyerekeket eltartania.
Hősei szenvedő, cselekvésképtelen szerelmesek. Jellemző rájuk a magányba, a természetbe történő menekülés. A boldogságot, örömöt felváltja a csalódottság, a kitaszítottság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.