Borbély és seborvos volt, nagy vagyonra tett szert, de korán maghalt és az özvegynek fiával együtt el kellett hagynia az otthonukat. A vers legelső és legutolsó sora szó szerint megegyezik ugyan, tartalmi-érzelmi jelentésük azonban más. Csokonai menekül arról a helyről, ahol Lilla él, a kereskedő lánya, menekül a „pénzszagtól”. A tó, a patak nimfái megmutatják magukat, de csak a poéta és a bölcs fogja meglátni őket.
A kereskedő, az uzsorás, a bankár, a pénzváltó nem. A költő menekül a városból, és csak a természetben talál megnyugvást. Itt visszautal Csokonai az ókori görög és római mitológiára, ami jellegzetes klasszicista sajátosság.
A nimfák a természetben éltek, Csak a jó embereknek jelentek meg, akik tisztelték ? Szentimentalista művek A szentimentalizmus az érzelmeket, lelki folyamatokat vizsgálja és helyezi a középpontba. Az érzelmek szabadságát hirdeti, elismeri a személyes. Visszhangtalansága egyre jobban elszigeteli. A kilencvenes évek derekától egyre gyakoribb megjelenített élménye a magány. Rousseau-tól a magántulajdon kritikáját, és eszményíti az ember ősi, természetes állapotának harmóniáját.
Apja borbélysebész, anyja szabómester lánya. Családjában élt a nemességhez tartozás tudata, jóllehet nem volt több ez családi legendánál. Nevét hol i-vel, hol y-nal írta.
A debreceni kollégiumba iratkozott be. A racionalizmus jegyében bírálja a vallásos vakbuzgóságot, a babonásságot. Dunántúlon, barátoknál, ismerősöknél vendégeskedett Keszthelyen, Kaposváron. Csokonai számár a legmegfelelobb állapot a magány a magány értékké válik.
Ez egy összetett mufaj, amelyben egyszerre egymást váltva jelenik meg az ódai fennköltség és az elégiák szomorkás hangulat. Tulajdonképpen a magányosságban keres vigaszt, menedéket a viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Csokonai is a természet gyermekének vallja magát, számára ez a menedéket nyújtó otthon. Magánossághoz : Csokonai ezt a művét Lilla- korszakában írta.
Műfajilag a vers bölcseleti óda, vagyis az emberiség súlyos kérdéseinek feltárásával foglalkozik. Azért ment Somogy megyébe, hogy Festetics György, Széchényi Ferenc grófok pártfogását kérve állást szerezzen, s megházasodhasson. Kazinczyval levelezett. Csokonai ekkor a hiányra, a szükségre erényként tekint, hiszen a magánosság nála nem feltétlenül lélekállapotot jelent, hanem egy bizonyos élethelyzetet.
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Csokonai ugyan a mohamedán vallásra utal, ám beleszövi a katolikusok pénteki böjtjét is. A vers zárlata a költőre jellemző jövőbeutalással fejeződik be, ismételten ódává emelve a költeményt. Béborúl hirtelen a nap nyájas fényje, Elzárván a setét felhők szövevényje, Melyeket a gyors szél felvévén hátára, Nyargal véle az ég felsőbb határára.
Felismerte és tökéletesítette a magyaros versütemben rejlo zenei és játékos lehetoségeket. A dunántúli álláskeresés idején születik meg a Dorottya, a keserűségében is az újrakezdés lehetőségét, az életörömet hirdető vígeposz, és a tanítványai számára készített groteszk hangvételű komédia, Az özvegy Karnyóné. Csokonai Vitéz Mihály gondolkodó költo volt, tudatosan fejlesztette tovább a magyar költoi hagyományokat. A műfaji sokszínűség mellett a stílusbeli sokszínűség is rendkívüli jelentőségű az életműben.
A felvilágosodás majd minden stílusirányzata megjelenik verseiben: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus egyaránt. Talán az a szándék is benne van, hogy felrázza kortársait, akik nem látják tisztán a világ szörnyű problémáját, nem ismerik fel, hogy a civilizáció legsúlyosabb tévedése a. Debreceni kollégium tanulója,ingyen tanulhatott. Csokonai még az iskolai versgyakorlatokon sajátította el a klasszicista ízlés forma- és eszközkészletét.
Az estve vagy a Zsugori uram (Egy fösvénynek leírása) első fogalmazványa is ilyen versgyakorlatra készült. A költő később ezeket csiszolta, tökéletesítette, alkotott belőlük remekműveket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.