Huszita harcmodor

A huszita eszméket a Prágában tanult papok hozták haza és terjesztették el, és mire a hivatalos körök föleszméltek, a Szerémség, Bosznia, a zágrábi, pécsi, kalocsai, de a váradi és erdélyi egyházmegyékben is megerősödött az eretnekség, amelyhez egyre több pap csatlakozott. A mozgalom letörésére IV. Ebben közrejátszott az is, hogy a későbbi időszakban (sőt már az első háború végén is) a huszita harcmodor cseh zsoldosok révén egész Közép- és Kelet-Európában elterjedt, s részben függetlenné vált a huszitáktól. Ez az a híres harcmodor , amit a husziták fedeztek fel, de a vadnyugaton is sikeresen alkalmaztak néhány évszázaddal később (lásd Karl May műveit). A szekértábor vegyesen állt fegyverforgató katonákból, kik értettek a nyílpuskákhoz, ágyúkhoz és mindenféle fegyverekhez.

A huszita mozgalom veresége nem jelentette automatikusan az általuk kifejlesztett harcmodor bukását. A cseh zsoldosok még több évtizeden keresztül rendkívül keresettek voltak Európa hadseregeiben, mások viszont önállósították magukat. Egyetlen harci szekér maradt fenn épségben, ez Táborban található ma is, megtekinthető a huszita múzeumban.

A harci szekereket kör alakban, szorosan egymás mellett helyezték el, így szekértábort hoztak létre, amelyet ágyúkkal védelmeztek támadáskor. Lengyelország Lengyelország a XIV-XV. A robbanószerek és tűzfegyverek története A robbanószer olyan anyag illetve anyagok keveréke, mely(ek) igen nagy mennyiségű kémiai energiát tárol(nak), és lebomlásuk nagyon rövid idő alatt képes lezajlani, mely nagy energialeadással jár (robbanás).

A táboriták legyőzése után a mérsékelt irányzat kiegyezett a császárral és pápával, s Csehországban létrejött a sajátos huszita egyház. Mátyás király a husziták elleni harc ürügyén vezetett háborút Csehország ellen. A korabeli magyar várak még többnyire egy öregtoronyból és a köréjük húzott kerítőfalból állt, melyeknek udvarán néhány tyúkon kívül semmi sem fért el. A huszita harcmodor brutálisan eredményes volt és nagyon sokáig nem találták meg a hatékony ellenszerét.

A könnyen mozgó, gyors huszita gyalogság speciális fegyvereket használt a nehézlovasság ellen: a gyakorta mezőgazdasági eszközökből kialakított lándzsákat, alabárdokat, pikákat, buzogányokat, valamint különböző méretű pallosokat, kardokat és más hosszúnyelű fegyvereket eredményesen használták a támadók ellen. Taktikájuk alapja a szekerek harci eszközként való alkalmazása volt. Az ország biztonságosabbá vált, vezéreikkel együtt e zsoldosseregek a huszita harcmodor legjavát is magukkal hozták, s a fokozatosan kialakuló, kizárólag a király parancsainak engedelmeskedő zsoldossereg magját vetették meg. Ez a harcmodor a korabeli Európában annyira sikeres volt, hogy a husziták képesek voltak legyőzni az övékénél sokkalta nagyobb seregeket is.

Ebből született meg a híressé vált huszita harcmodor. Ebben központi szerepet kaptak a magasított deszkafallal ellátott, csatában egymáshoz láncolva felvonuló harci szekerek, melyeket könnyű tábori ágyúkkal is felszerelt, és így létrehozta a lovagok számára félelmetes mozgó tűzerőt. A lovagi harcmodor Ennek megfelelően a magyar haderőbe is beépültek a nyugati elemek, azaz a nehézlovas taktikákra, erős vértezetre alapuló technikák. A hadszervezetben is a nehézfegyverzetű alakulatok lanceákba , magyarosan lándzsákba szerveződtek.

Sok tapasztalatot szerzett ebben az időben, a kor leghíresebb és legmodernebb harcmodorairól gyűjtött tapasztalatot, hiszen Zsigmondot mindig elkísérte külföldi útjaira , hadjárataira is. Nagy tömegű gyalogság bevetése mellett tűzfegyverekkel jól feszerelt szekérvárakat használtak a husziták mind támadásban, mind védekezésben. Itt ismerkedett meg a korszerű hadművészettel, a gyalogosok és a tüzérség hadi szerepével. Itáliából már lovagként tért haza. Csehországban részt vett a husziták elleni utolsó harcokban, s ekkor ismerte meg és tette magáévá a huszita harcmodort.

Huszita harcmodor :Lényege a nagy tömegü gyalogság bevetése. A szekér várak alkalmazása védekezésben és támadásban egyaránt. Jobbágy:szabad parasztokbol, volt colonusokbol felszabadított rabszolgákból kialakult társadalmi csoport.

Már Zsigmond király korától vannak adataink cseh–morva csapatok magyarországi jelenlétére. Jelentősége egyre nőtt, s a XVII. Lénygében a nagy tömegű gyalogság bevetése, a szekérvárak alkalmazása védekezésben és támadásban egyaránt, valamint a tűzfegyverek felhasználása. A nehezfegyverzetuek feladata a szekervar vedelme (felszerelesuk sisak, lemezpancel, paveze, pika, kard) Elofordult, hogy kettos szekervonalat hasznaltak. Zsigmond szolgálatában megjárta a csehországi, itáliai csatatereket, megismerte a legfejlettebb hadszervezési elveket: - huszita harcmodor , zsoldos hadsereg.

Hazatérve előbb szörényi bán, majd Jagelló Ulászló győzelme után - amiben Hunyadinak óriási érdeme volt - erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári főkapitány lett.