Csokonai Vitéz Mihály : Konstancinápoly (verselemzés) verselemzes. A nyitókép allegóriának is felfogható megszemélyesítése, további megszemélyesítések, költői jelzők, metaforák, alliterációk nem csupán a költői eszközök gazdagságát, hanem az ábrázolt természet szépségét is érzékeltetik. Piktúrából a szentenciába vezet át, előrevetítve a második világ, az emberi. Az anya kosztos diákok tartásával tudta csak biztosítani megélhetésüket.
Apja Csokonai József, egy református lelkész fia, Győrből költözött át Debrecenbe. Borbély és seborvos volt, nagy vagyonra tett szert, de korán maghalt és az özvegynek fiával együtt el kellett hagynia az otthonukat. Az estvéhez hasonló felépítésű a Konstancinápoly című vers is. A pictura rész, a város bemutatása földrajzi helymeghatározással indul, maj mintha egy városnéző sétán vennénk részt, a szemlélődő költő – múzsája segítségével – végigkalauzol minket, ámulatba ejt a pompás látnivalók sokaságával. Szegényes körülmények között éltek egy kis nádfedeles házban.
Református Kollégium tanulója. Tanára, Háló Kovács József felismeri költői tehetségét. Már tán nem is vártál magadhoz bennünket? Barlangjában belől bömböl a mord medve.
A műfaja elegiko-óda, stílusa (szerintem) preromantikus. A felvilágosodás korának epikus hagyományait folytatja. Az istenek osztozása és a Békaegérharc a klasszicista ízlés megjelenése az epikában.
A Konstancinápoly Voltaire egyházellenességét, csipkelődően szellemes gunyorosságát és optimista racionalizmusát visszhangozza. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt. A rajz, melynek alapján dolgozott, az is Csokonai halála után, emlékezetből készült. Az elemi osztályok elvégzése után a főiskolai tagozat hallgatója.
Huszonegy évesen elvállalja a poétai osztály vezetését. Itt visszautal Csokonai az ókori görög és római mitológiára, ami jellegzetes klasszicista sajátosság. Mint tudjuk a nimfák a természetben éltek, és sok esetben a szépet, a jót, az ártatlanságot személyesítik meg. A klasszicizmus az észt, a gondolkodást, a ratiot helyezte mindenek elé, minden világ legjobbikát akarták létrehozni.
Csokonai sokszínű költő volt, cimbalomnak is hívták, mivel sok stílusban alkotott. Csokonai gondolatrendszerét egyrészt Rousseau természet- és társadalomfilozófiája határozta meg, másrészt nem feledkezhetünk meg Voltaire hatásáról sem. A Konstancinápoly című vers antiklerikális hangja, illetve a Csokonai költészetében itt is, másutt is felfedezhető deista felfogás feltételezi ezt. Kicsapásának valódi oka politikai megbízhatatlansága volt, mivel Csokonai a verseiben a felvilágosodás eszméit hirdette. A tudós koldulás évei következnek, Sárospatakon jogot tanult, majd Pozsonyba megy az országgyűlésre, ahol pártfogót keres versei kinyomtatásához.
Anyja, Diószegi Mihály szűcsmester lánya, aki örömest olvasta a magyar könyveket, s Gyöngyösi István verseit helyenként könyv nélkül tudta. Gondolkodását mindvégig a felvilágosult humanizmus, a haladásba vetett hit jellemezte. Apja borbélysebész, anyja szabómester lánya.
Családjában élt a nemességhez tartozás tudata, jóllehet nem volt több ez családi legendánál. Nevét hol i-vel, hol y-nal írta. A debreceni kollégiumba iratkozott be. Csokonai legkorábbi versei az iskolai poétai gyakorlatok megoldásai voltak.
Mindég közel van a halál, A virtus a legbátorságosabb kőfal stb. Tél, Mező, Egy kis kert leírása, Egy város leírása – a Konstancinápoly első.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.