Nyelőcső daganat

A nyelőcső sérüléseit nemcsak külső tényezők, lúgok, mérgek a szervezetbe kerülése okozhatja, hanem az olyan „belső ártalmak” is, mint például a reflux-betegség, amely során a gyomor tartalma rendszeresen visszajut a nyelőcsőbe, s a savak károsítják annak nyálkahártyáját. A Barrett-nyelőcső (Barrett oesophagus, Barrett-szindróma) a nyelőcső nyálkahártyasejtjeiből kiinduló daganattípus kialakulását megelőző állapot, a reflux betegség súlyos szövődménye. A leggyakrabban alkalmazott kezelési mód a műtéti megoldás, a nyelőcső rezekció. A nyelőcső az emésztőrendszerhez tartozik, a gégefő magasságában kezdődik és a gyomorszáj területéig tart. Gyulladását okozhatja valamilyen külső tényező - például fertőzés vagy maró anyag, esetleg allergia vagy irritáló hatás -, illetve működési, azaz funkcionális zavar.

A jóindulatú elváltozások mintegy százalékát az ún. Nyelőcső daganat – a nyelőcsőben jó- és rosszindulatú daganatok egyaránt előfordulhatnak. Ezeket kis méret esetén rendszeresen követni kell, nagy méret esetében sebészileg eltávolítandók. A nyelőcső daganat tünetei (ún. alarm vagy riasztó tünetek) lehetnek: nyelési nehezítettség, fájdalmas nyelés, fogyás, vérhányás, vérköpés, fekete (szurok) széklet, légzési nehezítettség, rekedtség.

Amennyiben a rák a szubmukózára (latinul: submucosa, azaz a mucosa alatti réteg) is ráterjedt, az éves túlélés esélye kevesebb, mint. Amennyiben a daganat kizárólag a mukózára (latinul: mucosa, a nyálkahártya legfelső rétege) lokalizált az éves túlélés esélye. Köhögést okozó nyelés arra utalhat, hogy a daganat a nyelőcső mellett futó légcsőre is ráterjedt, s a kettő között sipoly (fisztula) keletkezett, amin át táplálék jut a légcsőbe. A kórkép további sajátossága, hogy korai stádiumában képes áttételeket okozni részben a nyirokcsomókban, tüdőben, májban, vesékben.

A felső részben keletkező rákok zöme laphámrák, míg a nyelőcső gyomorhoz közelebb eső alsó harmadában a mirigyhámrák a gyakoribb. A nyelőcső környékén sűrű a nyirokcsomóhálózat, ezért a tumor terápia hiányában áttörhet a nyirokrendszerbe, s azon keresztül számos áttétet (metasztázis) képezhet. A rák erodálhatja a környező struktúrákat, ezzel fisztulát képezve a nyelőcső és a légcső (trachea) között (aspiráció és tüdőgyulladás veszélye fokozott). Előfordulhat köhögést okozó nyelés is, ami arra utal, hogy a daganat a nyelőcső mellett futó légcsőre is átterjedt.

Korai stádiumban a nyelőcsőrák sem okoz panaszokat, később azonban nyelési nehézségek alakulnak ki, amelyek egyre fokozottabban jelentkezhetnek. Ennek hátterében az áll, hogy a reflux következtében a nyelőcső idegei is károsodnak, így a gyomorégés már nem észlelhető. A sebészetnek a nyelőcső daganatok, nyelőcsőrák kezelésének minden fázisában jelentős szerepe lehet, még akkor is, amikor a daganatos sejtek már messze túlterjedtek a daganat kiindulási helyéről, azaz távoli szervekben áttéteket képeztek.

A nyelőcsőrák sokkal gyakoribb, ha a nyelőcső korábban megivott erős lúg (például tisztítószer) miatt beszűkült, valamint ha a nyelőcső alsó záróizma képtelen rendesen kinyílni (ahalázia),s a nyelőcső eldugulásakor, amit egy lemezszerű hártya okoz,n vagy a fej és nyak rákos daganatai esetén. A nyelőcső több módon is jelezheti a betegséget A nyelőcsőt irritálhatja a dohányzás, a túl sok koffein, vagy a túl sok savas étel fogyasztása is. A nyelőcsőgyulladást különböző típusokba sorolhatják, attól függően, hogy mi okozza, milyen egyéb betegség társul mellé (például reflux, allergia, esetleg daganat ). A reflux betegség – amikor a savas gyomortartalom rendszeresen visszajut a nyelőcső alsó szakaszába és a savak károsítják a nyelőcső nyálkahártyáját - szintén magában hordozza a rosszindulatú elváltozás kialakulásának a veszélyét. Tünetek: A korai nyelőcsőrák az esetek nagy részében nem okoz tüneteket. A nyelőcső fertőzé­ses (bakteriális, vírusos vagy gombás) eredetű gyulladásai ritkák, immunhi­ányos betegségek kísérői lehetnek vagy az immunrendszer működési zavarára hívhatják fel a figyelmet (kivétel ez alól a fekélybetegségre hajlamosító baktériumfertőzés, lásd alább).

A nyelőcső daganatai rendszerint rosszindulatúak, szűkítik a nyelőcső üregét, ezzel nehezítik a nyelést és a beteg táplálkozása nem lesz kielégítő. Szerencsére ez a daganat -típus nagyon jól reagál gyógyszeres kezelésre, melynek segítségével akár hosszabb időre is a daganat teljes visszafejlődését lehet elérni. A lép daganatos megbetegedése kutyákban gyakoriak, macskákban ritkábban fordulnak elő.

Mint a legtöbb rosszindulatú daganat esetében, előrehaladott stádiumban lévő gyomorráknál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás, hasi fájdalom és a tapintható hasi rezisztencia. Gyomorrákos betegekben jelentkezhet még fekete széklet, amennyiben a daganat a gyomor falának vérzését okozza. A rák kezdeti stádiumában gyakorlatilag nem jelentkezik. A daganat eredhet csak magából a lép szövetéből, vagy. A tünetek még a kórtörténet 2-szakaszában is hiányoznak.

Légcső és a nyelőcső betegségei és fájdalmai. Gyakran előfordul, hogy a daganat véletlenszerűen kimutatható, amikor a nyelőcső -dysphagia már nyilvánvaló, nehézséget okoz a folyékony tápok lenyelése is a torok gyulladásos folyamata kialakulásának hátterében. A mediastinalis fájdalmakhoz hasonló panaszok származhatnak a trachea és az oesophagus megbetegedéseiből, is a tracheitis, bronchitis légzéssel összefüggő fájdalma könnyen felismerhető azokból az általános hurutos tünetekből, melyekkel együtt jár, így a torok és a garat belövelltségéből, náthából és.

Ilyenkor a gyomron készített nyíláson keresztül táplálják a beteget. A korai felismerés lehetővé teszi a nyelőcső műtéti eltávolítását, és pótlását is. A gége és a légcső mögött helyezkedik el a nyelőcső , mely szintén a garatból nyílik, ugyanúgy, mint a gége, ahhoz igen közel.

Ilyenkor is a daganat eltávolítására törekszünk, ha ez már nem lehetséges, a táplálék útját a szűkület előtt készített varrattal biztosítjuk. Nyeléskor egy rugalmas lemez, a gégefedő ráhajlik a gégebemenetre, megakadályozva, hogy az étel vagy ital a légutakba jusson. Az előrehaladott daganat rendszeresen vérezgetve vérszegénységet okozhat.