Megfigyelhető Csokonai költészetében az éppen aktuális stílusirányzatnak való megfelelés is. A felvilágosodás két alapvető stílusiránya, a klasszicizmus és a szentimentalizmusCsokonai életművében fontos szerepet játszott. Az előbbi a felvilágosodás uralkodó stílusirányzataként, az utóbbi pedig a rousseau-i. Csokonai magasztos megszólítással nyitja a verset: a tihanyi Ekhó, Tihany megriadt leánya, az istennő a megszólítottja, akit arra kér, szálljon ki szent lakhelyéből, és tekintsen le rá, a költőre, aki a füredi parton ül, és az istennő kegyelmébe ajánlja magát: Óh, Tihannak rijjadó leánya! Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este, a színektől, ha szürke por belepte, a csöndtől, mikor hang za. Csokonai is Lilla-dalai közé helyezte el, bár ez nem sokat jelent, mert ha a költőnek elég határozott fogalmai voltak is mint ezt anakreoni verseihez írott jegyzései mutatják a lírai költészet két fő nemének, ódának és dalnak különbségeiről, a Lilla-könyvekbe beolvasztott kevéssé dalszerűeket, az Ódák könyveiben. Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt.
A rajz, melynek alapján dolgozott, az is Csokonai halála után, emlékezetből készült. A vers műfaja elég összetett, mivel ez az óda és az elégia tulajdonságait is magában hordozza. Elégia, hiszen hangulata meglehetősen melankolikus, a reménytelen szerelem képei is fölvillannak, de egyben egy óda is a magányhoz. Az ilyen verseket elégik-ódának szokták nevezni. Figyeljük meg jobban a vers szerkezetét.
Csokonai a Magánossághoz, melynek műfaja óda , ami szintén kedvelt műfaj volt. A szentimentalista műveknél, már kiszorul a tanító elem és a költő a táj helyi sajátosságait, hangsúlyozza, ami eddig nem volt jelen. Csokonai elégiája, különösen végső kicsengése a teljes reménytelenséget árasztja.
A vers leverő érzelmi tartalmát mégis könnye virtuóz versforma közvetíti, s ez egyben fel is oldja a költemény gyászos hangulatát. A költő ezt a versét már kész, fülbemászó dallamra írta. A stílusok ötvözete nagy gondolati verseiben jelenik meg. Anyja az elszegényedett családot kosztos diákok tartásával tudta fenntartani. Debrecen cívis város volt, a polgárosodó parasztság élt itt.
Itt volt a református gimnázium, a szellemi élet központja. Melyet oda tánc, bor s nem barátság vezet? Mert kit baráttá tesz a bál tánca s bora, Az nem barát, hanem csak pajtás s cimbora. Hát úgy jő vissza egészségünk, Ha előbb a táncba elvész frisseségünk? S úgy vidít meg a bor, ha délig hortyogva Fekszünk krápulába virradtától fogva?
Az elégia és az óda tulajdonságai is fellelhetőek a műben. A vers ihletője egy csendes, békés, természeti szépségektől gazdag park lehetett Kisasszondon, ahol lelki fájdalmai enyhültek. Ha összefüggő szöveget írtál, és a információ is megvan, akkor már jó nyomon jársz. Még arra is figyelj oda , hogy a lényeget emeld ki, miközben a teljes életpályát lefeded!
Alább olvashato mi volt Csokonai ars poeticája azonos című költeménye alapján. Gyászolnak, hajdani díszek mind oda lett. Sok mustos kólika, sok hasrágás, salva Venia, a tőkék mellé van plántálva.
Itt van már november didergő hónapja, Hideg szele a fák ágait megcsapja, Meghalva elhullnak a sárga levelek, Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek. Csokonai önmagához beszél, önmagát biztatja, kivetítve a magányosságra. Mert az óda emelkedettebb, magasztosabb a hangvétele. A verset az elégiko- óda műfajába szokták sorolni.
Apja Csokonai József borbély-sebész, anyja Diószegi Sára, szűcsmester lánya. Református Kollégium tanulója. Tanára, Háló Kovács József felismeri költői tehetségét. Az anya kosztos diákok tartásával tudta csak biztosítani megélhetésüket.
Csokonai számára a szépség és a boldogság világát jelentette. A mindenapi életérzésen felülemelkedik, égi magaslatokig, a boldogság kifejezésére szolgál, ez a stílus enyelgő, udvarló, szerelmi epekedést fejez ki. Játékos a verselése, a ritmus zeneisége jellemzi, ilyen a Tartózkodó kérelem.
Csokonai , mint kisdiákkori tanítója, Kovács József feljegyzi, nem is a többiekkel együtt, hanem kedve szerint dolgozta ki a fel-.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.